(GENÈVE MUNDI. Hat genfi séta a nagyvilág nyomdokain)

Editions Slatkine, 2023.

Úgy tűnik, minden út Genfbe vezet! Befogadó város, találkozások földje, a sokszínű Genf mindig is nyitott volt a nagyvilág felé. 

Ez a könyv bemutatja, hogy az évszázadok során miként épült, alakult, változott a város az idegenből érkezett látogatóknak, menekülteknek, bevándorlóknak köszönhetően. A javasolt útvonalak nem kevesebb, mint 41 különböző országhoz kapcsolódó műemlék felfedezéséhez vezetnek, amelyek ezeknek a kapcsolatoknak a nyomait őrzik. 

Keljen útra és menet közben találkozni fog Cervantesszel, Michelangelóval, Nelson Mandelával, Violeta Parrával, örmény túlélőkkel, vietnami menekültekkel és olasz vendégmunkásokkal.

(Több éjjel volt, mint nappal. Áttekintés népirtást túlélt gyerekek írásairól.)

More Nights Than Days a holokausztot és a kambodzsai, ruandai és boszniai népirtásokat túlélő gyerekek tapasztalatainak egyedülálló feltárása. A gyerekek a fegyveres konfliktusok és népirtások fő áldozatai, ugyanakkor az eseményeket egyedi perspektívájuk prizmáján keresztül érzékelik és számos olyan túlélési technikát képesek mozgósítani, amelyekkel a felnőttek nem rendelkeznek. A kilencvenegy túlélő gyermek írásainak áttekintése az emberi könyörtelenség széles skáláját mutatja be. A szerző bőségesen idéz a könyvekből és közismert emlékiratok és önéletrajzi regények mellett számos kevéssé ismert szöveget is bemutat. Ezek az írások nemcsak rendkívüli értékű történelmi dokumentumok, hanem számos esetben megrázó, költői művek. 

Yudit Kiss nem történelmi tanulmányt vagy irodalomkritikát írt ezekről a könyvekről. Azt mutatja be, hogy a szerzők mit éltek át, mit éreztek és hogyan értelmezték, ami történt velük. A könyv magával ragadó és hozzáférhető olvasmány, amely közelképet mutat a pusztítás emberi dimenzióiról. A túlélő gyerekek által írt művek azt is bemutatják, hogy a szerzők milyen erőforrásokra és eszközökre tudtak támaszkodni, hogy meg tudják őrizni emberségüket az embertelenség legmélyebb bugyraiban is, értékes tanulságokat kínálva az ellenállásról és a kitartásról.

A könyv a CEU Press Open Access kiadványai között jelent meg. Itt letölthető: 📖. 

A könyv két magyar család történetét mutatja be a XX századi magyar történelem legfontosabb eseményeivel a háttérben. Az apa egy jómódú pesti zsidó családból származik, amelyet csaknem teljesen elpusztítanak a második világháború alatt. Az anya földtelen szabolcsi cselédek családjába születik. Az apa rejtegeti zsidó származását, az anya nem tud róla. A háború után újraépítik az életüket és meggyőződéses kommunistaként gyerekeiket is a kommunista eszmerendszerben nevelik fel. A könyv tengelyében az apa hosszú agóniájának és halálának elbeszélése áll, amely köré az elbeszélő lassú öntudatra ébredésének története fűződik. A szerző felfedezi zsidó gyökereit és a kommunista ideológia hiányosságait. Egyéni története tükrözi a „gulyás-kommunizmusban” felnőtt nemzedék tapasztalatait is.

A könyv visszhangja és a kritikák megtalálhatók itt.

(A nagymosás. Történetek migráns nőkről)

Editions d'en bas, 2017.

A nagymosás 15 rövid írásból álló novellafüzér, olyan Genfben élő nőkről, akiket a háborúk, fegyveres konfliktusok, üldöztetés, nyomorúság vagy egy jobb élet reménye elszakított az otthonától. A valódi élettörténeteken alapuló elbeszélések főszereplői kemény megpróbáltatásokat éltek át, de volt erejük és bátorságuk újraépíteni az életüket. Algériától Törökországig, Argentínától Ruandáig, a különböző országokból, rendkívül eltérő kultúrákból és társadalmi közegekbol származó asszonyok történeteit az köti össze, ami mindnyájunkban közös: az élet értelmének keresése, a vágy, hogy olyan szabad, emberhez méltó életet éljünk, amelyben a szeretet, a szolidaritás és az igazság uralkodik.
Az egyéni élettörténetek mögött felvillannak a huszadik század drámai eseményei, amelyek emberek millióit tették hontalanná: az örmény népirtástól a Balkán háborúkig, a második világháborútól a Közel-Kelet hányatott történelméig. Az események dramaturgiáját követve az elbeszélések különböző műfajokban és stílusokban íródtak, a klasszikus novellától a meseszerű paraboláig, hol költői, hol tárgyilagos, hol ironikus hangnemben.

Könyvkritikák és a könyvvel kapcsolatos események itt találhatók.

(Hadiipari átalakulás és integráció. Közép-Kelet Európa választási lehetőségei.)

Oxford University Press, 2014.

A hadiipar a közép-kelet-európai központilag irányított gazdasági rendszerek egyik tartóoszlopa volt. A hidegháború vége után az ágazat drámai változásokon ment keresztül: radikálisan leépítették, átszervezték és átstrukturálták a kialakuló új társadalmi-gazdasági rendszerek igényeinek megfelelően. Ezeknek a mélyreható változásoknak az egyik fő motorja a NATO és az Európai Unió kibővítése volt és a lehetőség, hogy a régió országai csatlakozzanak ehhez a két szervezethez. A katonai apparátus és a hadiipari vállalatok az integrációs folyamatok főszereplőivé váltak, ami lehetővé tette, hogy politikailag újra legitimálják magukat és új anyagi erőforrásokhoz jussanak. Az integrációs folyamat ugyanakkor jelentős, nem várt kihívásokat és korlátokat is hozott, amelyek váratlanul érték a térség hadiipari termelőit. 

A könyv 6 közép-kelet-európai ország – Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia hadiiparának összehasonlító elemzésén keresztül mutatja be, hogyan alkalmazkodtak a megváltozott hazai és nemzetközi politikai és gazdasági körülményekhez. A hidegháború végeztével a közép-kelet-európai fegyvergyártók olyan helyzettel találták szembe magukat, mint amilyennel a világ számos hadiipari vállalata szembesül manapság: a gazdasági, politikai és társadalmi környezet drámai átalakulásával. Tapasztalataik értékes tanulságokkal szolgálhatnak a kormányok és a vállalatok számára a 2008-as válság utáni globális          világgazdaságban.

A PDF itt tölthető le.

Bírálatok és részletek az angol nyelvű könyvoldalon.

(Kis- és könnyűfegyvergyártás Közép-Kelet Európában)

Occasional Paper, No. 13. Small Arms Survey, Geneva, Oct 2004. 

 A tanulmány a kézi- és könnyűfegyver-gyártás alakulását vizsgálja az egykori keleti blokk hat országában: Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szerbia-Montenegróban. Bemutatja az ágazat helyzetét a hidegháború időszakában, a rendszerváltásokat követő drámai összeomlását, valamint a régió országaiban a fegyvergyártás megmentésére és megújítására irányuló különféle célokat és szerkezetátalakítási stratégiákat egy gyökeresen megváltozott belső és nemzetközi kontextusban. Az összehasonlító elemzések bemutatják, milyen tényezők járultak hozzá a szektor eredményeihez és mi volt az oka számos vállalat stagnálásának, illetve összeomlásának.

A PDF itt tölthető le.

(A magyar védelmi ipar átalakulása).

Bonn International Center for Conversion, BICC Brief No.18. Bonn, 1999.

A tanulmány a magyar fegyvergyártás fejlődését követi nyomon az 1980-as évektől a 2000-es évek elejéig. Bemutatja, hogyan alakult át egy államilag szabályozott és védett szektorból, amely a Varsói Szerződés munkamegosztási rendszerén belüli feladatainak megvalósítására koncentrált, egy jelentősen összezsugorodott, nagyrészt privatizált szektorba, amely a NATO-tagság feltételeinek igyekszik megfelelni, miközben új exportpiacokat keres. A kiterjedt terepmunkára épülő tanulmány rávilágít az emberi tényezők és az ipari örökség fontosságára, az állam szerepének változására, a vállalati és regionális szintű döntések megnövekedett hatására, valamint a szektor összeomlásának és részleges megújulásának messzemenő gazdasági és társadalmi következményeire.

A PDF itt tölthető le.

Regional and employment consequences of the defense industry transformation in East Central Europe.

(A hadiipari átalakulás regionális és munkaerő-piaci következményei Közép-Kelet Európában)

International Labour Office, Employment and Training Papers, No.32. Geneva, 1999.

A tanulmány a védelmi ipar szerkezetátalakítását elemzi nemzetgazdasági és regionális szinten a hidegháború utáni Magyarországon és Szlovákiában. Az ágazat mindkét országban válságba került.  A helyzet különösen súlyos volt Szlovákiában, ahol a hagyományos, nagyrészt nehézfegyver-gyártás a gazdaság egyik kulcs-ágazata volt és számos régióban domináns pozíciót töltött be. A két ország eltérő stratégiát választott: Magyarország meglehetősen laissez-faire politikát folytatott: nem lépett közbe, hogy megmentse az ágazat vállalatait, így többségük összeomlott. A megmaradt termelőket a gazdaságvezetés elsősorban exportorientált fejlődésre ösztönözte. 

Szlovákiában ellenben az állam továbbra is kulcsszerepet játszott a gazdaság irányításában. A vállalatok jelentős támogatásban részesültek, hogy a korszerűsített nemzeti fegyveres erők igényeit ki tudják szolgálni és új export piacokat találjanak. A tanulmány kiemeli az integrált regionális fejlesztési stratégiák előnyeit, amelyek jelentősen csökkenthetik a radikális átalakítások veszteségeit és pozitív szinergiákat teremthetnek.

A PDF itt tölthető le.

(A hadiipar Kelet-Közép Európában. Restrukturálás és konverzió.)

Oxford University Press, 1997.

Az államszocializmus összeomlása és a hidegháború vége drámai átalakulásokat indított el Közép-Kelet-Európa hadiiparában. Kezdetben úgy tűnt, hogy a hidegháborús katonai kiadásokra fordított erőforrásokat át lehet irányítani békés célú gazdasági és társadalmi projektek finanszírozására. A következő évtized közepére azonban ez az optimizmus már elpárolgott és egyre világosabbá vált, hogy az alapvető átalakulások óriási erőforrásokat és jelentős időt igényelnek. 

A könyv bemutatja, miként alakult át a négy visegrádi ország – Csehszlovákia, majd utódállamai, a Cseh Köztársaság és Szlovákia, Magyarország és Lengyelország – hadiipara. Az első rész ismerteti a makroszintű átalakulási folyamatokat és a szektort érintő reformokat az egyes országokban. A második rész, a különböző országokban folytatott egyedülálló terepmunka alapján, a termelők nézőpontjából mutatja be a szektorban lejátszódott változásokat.

Bírálatok és részletek az angol nyelvű könyvoldalon.