APÁM HALÁLÁNAK NYARA

Apám halálának nyara, Noran, Budapest 2006.

Léto, kdy otec zemrel, Czech translation by Anna Valentová, Dybbuk, Praha, 2010.

The Summer My Father Died, English translation by George Szirtes, Telegram, London, 2012.

L’été oů mon pčre est mort. French translation by Clara Royer, Editions de l’Antilope, Paris, 2023.

 

VÉLEMÉNYEK

„Ennek a könyvnek meg kell jelenni!”

Georg Klein, a ‘Vak akarat és önző DNS’ és ‘A tudomány körül’ szerzője

 

„Mi itt Nyugaton túl keveset tudunk arról, hogy milyen volt a huszadik század közepén egy kommunista rendszerben felnőni, amelyik az előzőnél jobb világot ígért. Ebben a jelentős könyvben a magyar-svájci közgazdász, Kiss Yudit feltárja az apai történetet, amely, anélkül, hogy tudatában lett volna, az ő életét is formálta. Az utazás lenyűgöző.”

Lisa Appignanesi, a ‘Losing the Dead’ és ‘All About Love: Anatomy of an Unruly Emotion’ szerzője

 

„Az év három legjobb könyvének egyike. (2010)”

Ivan Klíma, a ‘Se szentek, se angyalok’ és a ‘Várd a sötétet, várd a fényt!’ szerzője

 

„Szép és komoly könyv”

Nádasdy Ádám, az ‘Elkezd a dolgok végére járni’ és a ‘Nagyhideghegy’ szerzője

 

„Nagyon megragadott és nagyon tetszett (…) visszaadja a légkörét, vívódásait azoknak az éveknek, amelyekben éltünk (…) a kommunista-zsidó (…) identitásváltás hiteles ábrázolása történeti értékű.”

Komoróczy Géza, a ’Fénylő ölednek édes örömében…’ és A Zsidók története Magyarországon’ szerzője

 

„Könyve nagyon megrázott (…) nem csak az apa-leány kapcsolat felkavaró gazdagsága miatt, de az elbeszélő (…) ’fejlődéstörténetének’ bemutatása is nagyon mélyen érintett.”

Szabó István, a ’Bizalom’ és a ‘A napfény íze’ rendezője

 

„Nagyon érdekes, nagyon szép és engem különösen meghat.”

Ádám Biró, a ‘Two Jews on a train’ és a ‘Les ancétres d'Ulysse’ szerzője

 

„Kevés könyv rendített meg annyira, mint az Ön írása (…) A szavai hozzásegítettek, hogy egy kicsit világosabban lássam azt az egészen valószínűtlen világot. (…) Az apám halálának nyara élvezetes és megdöbbentő, egyebek közt, mert énrólam is szól! „

George Láng, a ‘Nobody knows the truffles I have seen’ szerzője

 

2013-ben a British Booktrust Independent Foreign Fiction Díj listáján olvasásra ajánlotta az Apám halálának nyara angol fordítását.

 

A könyvet beválogatták a 2014-es JQ-Wingate Prize rövid listájára és részt vett a döntő fordulón. 


KRITIKÁK

FRANCIA FORDÍTÁS

 „Ritka, hogy egy könyv, amely arról szól, hogy hogyan éltek és gondolkoztak az emberek egy egykori népi demokráciában, ennyire jól sikerüljön. …YK egy megragadó, megrendítő, élesszemű és ironikus kaleidoszkópot alkotott. Nagyon finom és nagyon kemény könyv…nagyszerűen érzékeny, szenvedéssel teli, de végső soron képes a megbékélésre…”

Antoine Perraud, « Chronique d'un parent communiste emmuré », La Croix, 31/05/2023.

https://www.la-croix.com/Culture/Lete-pere-mort-Yudit-Kiss-chronique-dun-parent-communiste-emmure-2023-05-31-1201269476

 

„Ez a figyelemre méltó elbeszélés egy elvakult politikai- és identitástudatról egyben bemutatja, hogy milyen volt felnőni a lassan szétbomló vasfüggöny mögött. YK nyomatékosan megvédi hitét egy szabad világban, amely megszabadult a gyilkos ideológiáktól.”

Ariane Singer, Le Monde, 13/07/2023.

https://www.lemonde.fr/critique-litteraire/article/2023/07/13/les-breves-critiques-du-monde-des-livres-sergio-aquindo-giosue-calaciura-alexandra-matine-jean-francois-

 

„megrendítő és igaz történet … rendkívül megnyerő…az idei irodalmi év egyik legjelentősebb kiadványa.”

Albert Bensoussan, « L’Été oů mon pčre est mort ou les enfants de Budapest… »

Unidivers Mag, 3 juillet 2023. https://www.unidivers.fr/yudit-kiss-lete-ou-mon-pere-est-mort/

 

„…egy regény, amely koncentrikus körökben tágul a család történetéből kiindulva…meghitt és erőteljes ábrázolás … „

Frédérique Roussel, Libération, 24 juin 2023.

https://www.liberation.fr/culture/livres/viennent-de-publier-yudit-kiss-hannah-lillith-assadi-sue-hubbard-20230624_MPJGQJZ7HBEXZKDD6XDN27WU3U/

 

„Nagyon rég nem olvastam egy ennyire mély, ilyen rendkívüli emberséggel átitatott könyvet.”

Henri Raczymow, Je lis, tu lis, ils écrivent; 1096.15/06/2023. https://cclj.be/lete-ou-mon-pere-est-mort-yudit-kiss/#

 

„Egy család története, száműzetések, üldöztetés és pusztítás közepette, egy egész európai régió történetével a háttérben…Mindennek ellenére sokat nevetünk ezt a könyvet olvasva, amelyben az éles intelligencia és a valóság szenvedélyes megfigyelése párosul a rendíthetetlen életerővel. A magyar írónő megtalálta a tökéletes egyensúlyt a humor, az érzelmek és a tragédia között.”

Pierre Ahnne, L’Inventoire. La Revue littéraire de l’Aleph-Écriture, 19 juin 2023.

https://www.inventoire.com/lete-ou-mon-pere-est-mort-yudit-kiss/

 

„Ez a gyönyörű könyv többféle műfajba tartozik. Egy önéletrajzi történetből indulunk el …és az elbeszélés történelemkönyvvé alakul át, amelyben egy népi demokrácia nyomasztó mindennapi élete tárul fel…”

Myriam Anissimov, « La Shoah ŕ l’ombre d’une république satellite de l’URSS », Tribune Juive, 19 juin 2023.

https://www.nonfiction.fr/article-11735-la-shoah-a-lombre-dune-republique-satellite-de-lurss.htm

 

„Az apa történetéhez, amely elválaszthatatlanul összefonódik a régió drámai történelmi változásaival, hozzákapcsolódik a szerző története …ezt a könyvet az életerő mozgatja és annak tudatosítása, hogy a szerző felhőtlen gyerekkora és az a képessége, hogy az öröm minden lehetséges pillanatát teljes mértékben tudja értékelni, a szülői elhallgatásoknak volt köszönhető.”

Carol Binder, « Ŕ la vie, ŕ la mort », Actualité Juive, 37 N° 1691. 1er juin 2023.

 

„Az antiszemita üldöztetésekből fakadó félelmek és az új ember eljövetelébe vetett remény között hányódva, úgy jelenik meg a leánya által felvázolt portréban, mint aki egyszerre képtelen zsidó lenni és képtelen arra, hogy ne legyen zsidó.” 

K. La Revue, 19 avril 2023. https://k-larevue.com/lete-ou-mon-pere-est-mort/

 

 

„…egyike azon könyveknek, amelyeket mostanában olvastam, és amelyet nem tudok letenni. Egy jövőbeli klasszikus, remélem…! „

Monica, « Ma Valise d’été, toute ŕ l’Ouest …ou presque ! », Addict-Culture, 20 juin 2023.

https://addict-culture.com/valise-d-ete-monica-toute-a-lest-ou-presque/

 

„Nagyszerűen megírt könyv… elkápráztató…”

Nathalie Zajde,« L’été oů mon pčre est mort, faire le deuil d’un parent »

Radio RCJ, 06/06/23.

https://radiorcj.info/diffusions/lete-ou-mon-pere-est-mort-faire-le-deuil-dun-parent/

 

„Szerencse, hogy YK tud nevetni a legdrámaibb helyzetekben is, szerencse, hogy mindennel együtt és mindenek ellenére tud szeretni, hogy finoman és elegánsan ír, mert így a szellem és szív egyesített ereje segíti az olvasót abban, hogy ne nyomja agyon a történet, amelyet Magyarországról és az édesapjáról elmesél. Egy boldog utópia történetéről van szó, a kommunista univerzalizmus ragyogó jövőjéről, amely a szovjet uralom szörnyűséges utópiájává válik, miközben egy zsidó család elpusztításának a történetét is megismerjük. Egy családét a sok közül – a szerzőét.”

Joëlle Kuntz, « Dans « L’été oů mon pčre est mort », Yudit Kiss dépeint l’aveuglement et l’amour d’un homme fidčle ŕ l’idéologie communiste »

Le Temps, 02 octobre 2023.

https://www.letemps.ch/culture/livres/dans-l-ete-ou-mon-pere-est-mort-yudit-kiss-depeint-l-aveuglement-et-l-amour-d-un-homme-fidele-a-l-ideologie-communiste

 

ANGOL FORDÍTÁS

"Megrendítő és megvilágosító visszaemlékezés, George Szirtes kiváló fordításában."

Elaine Feinstein, Selfless communist, Times Literary Supplement, 15. 02. 2013.

 

"Az Apám halálának nyara olyan gazdag könyv, amelyet semmiféle könyvkritika nem tud kellőképpen bemutatni. El kell olvasni.”

Eva S. Balogh, Hungarian Spectrum, October 14 2012.

 

"... jól megírt könyv, amely árnyaltan megmutatja, hogy milyen volt a mindennapi élet a kommunista rendszerben …mindig érdekes és gyakran megrendítő, mert mindenek fölött egy mélységesen emberi történet.”

Tom Cunliffe, A Common Reader,

 

“...egy család feláldozásának történetéről és egy egyéni túlélés–történetről is szól, pokoli körülmények között (…) a múlt megtagadásáról és újra felfedezéséről, az ellentmondásokról és fél-igazságokról, amelyek segítenek az embernek túljutni a nehézségeken. De mindenek fölött a szeretetről szól, egyebek közt a családtagok közti szeretetről, és ettől a történet egy gyönyörű, számos költői meglátással teli, meleg mesévé válik, amit egy olyan ember írt, aki az írott szót nagy becsben tartja."

The Parrish Lantern, October 12, 2012.

 

“...egy magyar család történetét mondja el, de valójában mindnyájunkról szól.”

Gillian Polack, Hearts in Translation, BiblioBuffet,

 

“A szerkezet szilárd váza az apa fokozatos hanyatlásának és halálának bemutatása, amely köré a különböző évtizedekből származó emlékek fűződnek fel, a múlt és jelen között folytonosan mozgó idősíkok felidézésével.”

Vanessa Curtis, The glamorous girl with the grenades, The Jewish Quarterly, November 23, 2012.

 

“...gyönyörűen megírt visszaemlékezés (..) egy rendkívül érdekfeszítő történelmi korszak nagyon személyes leírása (..) Arról szól, hogyan lehet elfogadni egy szülő elvesztését, hogyan lehet ellentétes nézeteket összeegyeztetni és megérteni, honnan jöttél.”

Kate Wilson, katejwilson, 10 December 2012.

 

“Legjobb pillanataiban a könyv rávilágít a zsidó emlékezet torzulásaira a szovjet rendszerben és bemutatja a közép-európai zsidó lét eddig ismeretlen dimenzióit.”

Ilse Josepha Lazaroms, The Jewish Quarterly, Volume 60, Issue 1, 2013.

 

“... színes krónika (…) Különösen érdekesek az epizódok, amelyekben a szerző leírja, hogyan fedezte fel csaknem elfelejtett zsidó gyökereit egy krakkói látogatás alkalmával és mit gondol a szerbek ‘etnikai tisztogatásáról’ Boszniában. A beszélgetés egy cigányfiúval Senecáról a pesti metrón vagy a jelenet egy spanyol anarchistával, aki Arthur Koestler könyveit ajánlja neki, hasonlóan figyelemreméltó. Az angol bírálónak, aki azt írta a könyvről, hogy ‘jelentős visszaemlékezés’ teljesen igaza van, számos egyéb mellett, a magyar születésű díjnyertes angol költő, George Szirtes rendkívül gördülékeny fordításának köszönhetően."

George Gömöri, World Literature Today, July 2013.

 

“Sokat tudtam meg Magyarország háború utáni történetéről. (..) Bár Yudit igazságkeresése apjáról egy egyéni történet, bemutatja számos család élményeit, akik átélték a második világháború és az utána következő korszak traumáit. A könyv költői erővel megírt és lefordított élvezetes olvasmány.”

Sue Glynn, NewBooksMag

 

“...nagyerejű visszaemlékezés. Linda Grant 'Remind Me Who I Am, Again' című könyvéhez hasonlítható, csodálatos írás, amely több figyelmet érdemel. “

Compass Points, Compass Points, 15 February 2013.

 

“…a kép kitágul és lassan megértjük, hogy a 20. század központi tragédiájának freskóját látjuk, amelyet mindenképpen meg kell ismerni. Kiss … nagy képzelőerővel és eleganciával mondja el történetét és bevezet minket életének politikai, etnikai és személyes dimenzióiba…”

Robert Fulford , National Post, 7 Oct, 2014.


CSEH FORDÍTÁS

"...eleven, nagyon érdekes, valóságból táplálkozó könyv, érzékletesen megragadott részletekkel. Igazi kelet-európai dimenziójú írás."

Anna Valentová, Iliteratura, Nov. 29. 2007.

 

“Esszé-szerű könyv, tele idézetekkel, amely váratlanul lebukik a lélek mélységeibe, hogy aztán finom iróniával emelkedjen fel újra. Olyan játékosan használja az időt, mint a mágikus realizmus mesterei.”

Ema Stašová, Novinky, 26 November 2010.

 

“Ezt a könyvet sokféleképpen lehet olvasni. Mint egy zsidó család történetét, amely darabokra hullott a történelem viharaiban. Mint egy fiatal nő belső fejlődéstörténetét, aki tisztázni akarja, hogy mit gondol demokráciáról, hitről, otthonról és családról. Mint egy elmélkedést az emberi lét alapkérdéseiről. Mint egy élő szöveggyűjteményt a történelem, pszichológia és filozófia dilemmáiról. És végül, de nem utolsó sorban, mint kötelező olvasmányok ajánló jegyzékét a fogékony olvasóknak. Igaz, ez valószinűleg jóval több, mint amit az ember elvár, még a minőségi irodalomtól is. De az olvasó, aki szeretné a világot és önmagát jobban megérteni, nem fog csalódni.”

Kateřina Anna Šrubařová, iliteratura.cz, 20 December 2010.

 

“Lehet, hogy Yudit Kiss első látásra hagyományos elbeszélői stílusa egy újfajta női írásmódot képvisel, amely nem söpri a konfliktusokat a szőnyeg alá, de ugyanakkor nem küzd folyton, nem nyilvánítja ki a kezdetektől, ki az ellenség és nem szolgál fel kész megoldásokat, hanem elegánsan a maguk sajátos összefüggéseiben mutatja be a dolgokat.”

Marta Pató, iliteratura.cz

 

“...a regény megmutatja, hogy a mélyen bevésődött ideológiai elvakultság helyrehozhatatlanul tönkreteszi az emberi kapcsolatokat, azok között is, akik a legközelebb lehetnének egymáshoz.”

Ivana Myšková, Mozaika, ČRo Vltava Radio Station


MAGYAR

"Ha azt mondom, hogy a történet a háború utáni kommunizmusról, a zsidóságról, vagy egy család történetéről szól, keveset mondok. Az érzékelés minősége emeli meg a könyvet; mindennek jelentése van, és ahogy az elbeszélés mind mélyebbre hatol, egyre gyöngédebb, ugyanakkor dermesztően hidegebb is lesz. Ez a gyöngédség és dermesztő hideg, mondja a könyv, ilyen az ember. S mi több, ha lehet még ennél is több egy ember számára, mindez jelent valamit."

George Szirtes, Petite sensation, http://georgeszirtes.blogspot.ch/, 23 november 2006.

 

" …kegyetlen szembenézés az apával, a korszakkal, ki nem mondott szavakkal. A könyv nemcsak a betegséget és a távozást tárja elénk, hanem életeket és hitvallásokat a XX. század árnyékában itt, a zavaros Európában."

Szabó Elvira, Zartkor.hu

 

" Az életrajz irodalmi formálása a higgadt, távolságtartó elbeszélő által, valamint a konkrét történelmi és politikai valóságba ágyazottság szintje Kiss Yudit kötetét Konrád György Elutazás és hazatérés című művével rokonítja.

Ágoston Zoltán, Az első betű, Élet és irodalom, 2007. Március 2., 09. szám

 

"...sodró, lendületes stílusával, gazdag szóképeivel és hasonlataival segíti az olvasót a megrendítő történet befogadásában. "

Balikó Helga, Mindenkinek megvan a saját története, Alexandra Könyvjelző, III. évfolyam, 5. szám. 2007. május

 

"Letagadhatatlan: az első regényét író Kiss Yudit e családtörténet megírásával, közepén a szocializmus elkötelezett híveként élő-haló apával, a professzorral és lányával, akinek mintegy a "fejlődését" is magában foglalja a regény, a zsidó sors kommunista "variánsának" megírásával valóban kibeszéletlen, ha tetszik, megíratlan, de mindennapjainkat nagyon is belengő, fontos "problémahalmazhoz" nyúlt."

Kardos András, Ex libris, Élet és irodalom, 2007. November 23., 47. szám

 

"...Meglepő, érdekes, megrázó történetek a magyar történelemből, fölfeszített titkok a múltból, találkozások felnőttként a sokáig eltitkolt zsidó ősökkel, eredettel. Műfajok keverednek, a szépirodalmi igénnyel megírt regényvázba levél- és naplórészletek, személyes hangú emlékek illeszkednek bele."

Lőkös Ildikó, Kritika, Vol. XXXVII. No.3. 2008. Márc.

 

"A regény nagy biztonsággal kezelt anyagát mintegy átfogja és formálja a minden lényeges láttatásának igénye."

Kardos András, In: A. Kardos: Kritikus apák. Alföld Könyvek, Alföld Alapítvány, Debrecen, 2008.

 

„...sok szakmabelit megszégyenítő módon – fantasztikusan tud fogalmazni! Ökonomikusan, plasztikusan… A feszültséggel is tud bánni. Jó lenne olvasni még tőle, na."

Horváth Györgyi, Litera körkérdés az év legjobb könyveiről, 2007, XII.

 

„Széles ecsetvonásokkal rögzíti, ahogy a XX. század diktatúrái formálták – akár a meghasonlásig – az egyéni életet.”

Szarka Zsuzsa, Szombat, Július 5, 2014.