La lessive et autres histoires des femmes migrantes, (A nagymosás és más női migráns történetek), Editions d'en bas, 2017

'A nagymosás és más női migráns történetek' 15 rövid írásból álló novellafüzér, olyan Genfben élő nőkről, akiket a háborúk, fegyveres konfliktusok, üldöztetés, nyomorúság vagy egy jobb élet reménye elszakított az otthonától. A valódi élettörténeteken alapuló elbeszélések főszereplői kemény megpróbáltatásokat éltek át, de volt erejük és bátorságuk újraépíteni az életüket. Algériától Törökországig, Argentínától Ruandáig, a különböző országokból, rendkívül eltérő kultúrákból és társadalmi közegbol származó asszonyok történeteit az köti össze, ami mindnyájunkban közös: az élet értelmének keresése, a vágy, hogy olyan szabad, emberhez méltó életet éljünk, amelyben a szeretet, a szolidaritás és az igazság uralkodik.
Az egyéni élettörténetek mögött felvillannak a huszadik század drámai eseményei, amelyek emberek millióit tették hontalanná: az örmény népirtástól a Balkán háborúkig, a második világháborútól a Közel-Kelet hányatott történelméig. Az események dramaturgiáját követve az elbeszélések különböző műfajokban és stílusokban íródtak, a klasszikus novellától a meseszerű paraboláig, hol költői, hol tárgyilagos, hol ironikus hangnemben.


A könyvet a következő eseményeken mutatták be:


Részletek a kritikákból

"A könyv különböző sorsok mozaikjává áll össze, amelyeket a jobb élet keresésének reménye köt össze. Segítségével az olvasó megismerkedhet a szereplők egymástól nagyon különböző társadalmi hátterével, kultúrájukkal, gyökereikkel és újra megállapíthatja, hogy ahhoz, hogy az ember elhagyja az otthonát, bátorságra és az újrakezdéshez nagyon sok erőre van szüksége."

Sonya Mermoud, Hommage à des migrantes, ces héroïnes…L’Evènement syndical, No. 35- 30 August 2017.


"A könyv pontosan eltalálja a hangot, amelyen a migrációról lehet beszélni (…) a szerző egy olyan stílizált, sokszor meseszerű elbeszélésmódot alkalmaz, amely megadja a szereplőknek kijáró tiszteletet és visszaadja méltóságukat, anélkül, hogy sorsuk tragikus mozzanatait elhallgatná."

Sita Pottacheruva, Introduction, Radioliteractif, 19 septembre 2017, Radio Cité Genève


"……ebben az elbeszéléskötetben YK rátalált arra a pontos és költői elbeszélésmódra, amelyen egy aktuális problémáról irodalmi szinten lehet beszélni."

Sita Pottacheruva, Récits des femmes migrantes, Le Courrier, 22 Septembre 2017


"A Nagymosás az elemi emberi érzések kalauza, útmutató a boldogság kereséséhez. (…) Egy olyan mesemondó bölcsességével, aki a neurológiai tudomány világában is otthonosan mozog, YK tökéletesen tudja, hogyan lehet az empátiát eloidézni. Írásaiban Genf az intenzív érzelmek birodalmává változik, és az olvasó többé nem tud egy bevándorlóra anélkül nézni, hogy ne kezdjen el azon töprengeni, vajon az o története hogyan kezdodött."

Joëlle Kuntz, Des femmes blessées et réparées ,   Le Temps, 19 décembre 2017


"YK eljuttatja hozzánk azoknak a migráns nőknek a hangját, akik gyakran nem mernek vagy nem akarnak életük és vándorlásaik fájdalmas szakaszairól beszélni. YK megmutatja, hogy annak ellenére, hogy mennyit szenvedtek, ezek az asszonyok képesek voltak megőrizni emberi méltóságukat és belső szépségüket."

Lento Blanche et Falaize Clémence, Diversité News, Le Journal des 5èmes Rencontres de la Diversité, Le Creusot, décembre 2017.


2018 márciusában a La lessive felkerült a Hors Concours díj, a francia nyelvű független könyvkiadás szakmai díja hosszú listájára.


„…a címet látva attól tartottam, hogy nyomasztó olvasmány lesz. A téma meglehetősen nehéz. De ellenkezőleg (…) a történetekből melegség sugárzik. Rettenetes eseményeket mesélnek el, de rendkívül tapintatosan (…) a könyvben megtestesül ezeknek a túlélő asszonyoknak a rendkívüli ereje. (…) beszél a migrációról, a nők helyzetéről, az anyaságról, a családi örökségről, hagyományokról (…) nagyon jelentős könyv … lényegbe vágó…” Du temps pour nous,  2019 március 23


„…megrendítő történetek, amelyek mélyen megérintik az embert (…) lehetetlen nem átérezni ezeknek az asszonyoknak a fájdalmát és ritkán megadatott örömeit. A történetekben, akkor is, amikor a legnagyobb borzalmakat mesélik el, mindig van valami fény. Olyan ez a könyv, amilyennek egy könyvnek lennie kell."  Sens critique,  David Rumeaux, 28 août 2020


Vissza