; ;


  • Apám halálának nyara  (The Summer my father died),  Noran, Budapest 2006.
    Léto, kdy otec zemrel,  Czech translation by Anna Valentová,  Dybbuk, Praha, 2010.
    The Summer My Father Died,   English translation by George Szirtes,   Telegram, London, 2012.

  • Vélemények, kritikák


    Ennek a könyvnek meg kell jelenni!

    Georg Klein, a ‘Vak akarat és önző DNS’ és ‘A tudomány körül’ szerzője


    Mi itt Nyugaton túl keveset tudunk arról, hogy milyen volt a huszadik század közepén egy kommunista rendszerben felnőni, amelyik az előzőnél jobb világot ígért. Ebben a jelentős könyvben a magyar-svájci közgazdász, Kiss Yudit feltárja az apai történetet, amely az ő életét is formálta, anélkül, hogy tudatában lett volna. Az utazás lenyűgöző.

    Lisa Appignanesi, a ‘Losing the Dead’ és ‘All About Love: Anatomy of an Unruly Emotion’ szerzője

    Az év három legjobb könyvének egyike. (2010)

    Ivan Klíma, a ‘Se szentek, se angyalok’ és a ‘Várd a sötétet, várd a fényt!’ szerzője


    Szép és komoly könyv

    Nádasdy Ádám, az ‘Elkezd a dolgok végére járni’ és a ‘Nagyhideghegy’ szerzője


    Nagyon megragadott és nagyon tetszett (…) visszaadja a légkörét, vívódásait azoknak az éveknek, amelyekben éltünk (…) a kommunista-zsidó (…) identitásváltás hiteles ábrázolása történeti értékű.

    Komoróczy Géza, a ’Fénylő ölednek édes örömében…’ és a ’A zsidó Budapest’ szerzője


    Könyve nagyon megrázott (…) nem csak az apa-leány kapcsolat felkavaró gazdagsága miatt, de az elbeszélő (…) ’fejlődéstörténetének’ bemutatása is nagyon mélyen érintett.

    Szabó István , a ’Bizalom’ és a ‘A napfény íze’ rendezője


    Nagyon érdekes, nagyon szép és engem különösen meghat.

    Ádám Biró, a ‘Two Jews on a train’ és a ‘Les ancétres d'Ulysse’ szerzője


    Kevés levél és egyéb írás rendített meg annyira, mint az Ön írása (…) A szavai hozzásegítettek, hogy egy kicsit világosabban lássam azt az egészen valószínűtlen világot. (…) Az apám halálának nyara élvezetes és megdöbbentő, egyebek közt, mert énrólam is szól!

    George Láng, a ‘Nobody knows the truffles I have seen’ szerzője


    2013-ben a British Booktrust Independent Foreign Fiction Díj listáján olvasásra ajánlotta az 'Apám halálának nyara' angol fordítását (The Summer my father died).


    2013 novemberében a könyvet beválogatták a JQ-Wingate Prize rövid listájára.



    Kritikák


    "Megrendítő és megvilágosító visszaemlékezés, George Szirtes kiváló fordításában."

    Elaine Feinstein, Selfless communist, Times Literary Supplement, 15. 02. 2013


    "Az Apám halálának nyara olyan gazdag könyv, amelyet semmiféle könyvkritika nem tud kellőképpen bemutatni. El kell olvasni.”

    Eva S. Balogh, Hungarian Spectrum, October 14, 2012


    "... jól megírt könyv, amely részletesen bemutatja, milyen volt a mindennapi élet a kommunista rendszerben …mindig érdekes és gyakran megrendítő, mert mindenek fölött egy mélységesen emberi történet.”

    Tom Cunliffe, A Common Reader,


    “...egy család feláldozásának történetéről és egy egyéni túlélés–történetről is szól, pokoli körülmények között (…) a múlt megtagadásáról és újra felfedezéséről, az ellentmondásokról és fél-igazságokról, amelyek segítenek az embernek továbblépni. De mindenek előtt a szeretetről szól, a családban élő szeretetről, ami a történetet egy gyönyörű, számos költői meglátással teli, meleg mesévé változtatja, amit valaki olyan írt, aki számára az írott szó alapvetően fontos."

    The Parrish Lantern, October 12, 2012


    “...egy magyar család történetét mondja el, de mindnyájunkról szól.”

    Gillian Polack, Hearts in Translation, BiblioBuffet,


    “A könyv a különböző évtizedekből származó emlékek felidézésével a múlt és jelen között mozog, amelyet az apa fokozatos hanyatlása és halála a kórházban mintegy szilárd keretként fog össze.”

    Vanessa Curtis, The glamorous girl with the grenades, The Jewish Quarterly, November 23, 2012


    “...gyönyörűen megírt visszaemlékezés (..) egy rendkívül érdekfeszítő történelmi korszak nagyon személyes leírása (..) Arról szól, hogyan lehet elfogadni egy szülő elvesztését, hogyan lehet ellentétes nézeteket összeegyeztetni és megérteni, honnan jöttél.”

    Kate Wilson, katejwilson, 10 December 2012


    “Legjobb pillanataiban a könyv rávilágít a zsidó emlékezet torzulásaira a szovjet rendszerben és bemutatja a közép-európai zsidó lét eddig ismeretlen részleteit.”

    Ilse Josepha Lazaroms, The Jewish Quarterly, Volume 60, Issue 1, 2013


    “... színes krónika (…) Különösen érdekes megtudni, hogyan fedezte fel a szerző csaknem elfelejtett zsidó gyökereit egy krakkói látogatás alkalmával és mit gondol a szerbek ‘etnikai tisztogatásáról’ Boszniában, de a beszélgetés egy cigányfiúval Senecáról a pesti metrón vagy a jelenet egy spanyol anarchistával, aki Arthur Koestler könyveit ajánlja neki, hasonlóan figyelemreméltó. Az angol bírálónak, aki azt írta a könyvről, hogy ‘jelentős visszaemlékezés’ teljesen igaza van, számos egyéb mellett, a magyar születésű díjnyertes angol költő, George Szirtes rendkívül gördülékeny fordításának köszönhetően."

    George Gömöri, World Literature Today, July 2013


    “ Sokat tudtam meg Magyarország háború utáni történetéről. (..) Bár Yudit igazságkeresése apjáról egy egyéni történet, bemutatja számos család élményeit, akik átélték a második világháború és az utána következő korszak traumáit. A könyv költői erővel megírt és lefordított élvezetes olvasmány.”

    Sue Glynn, NewBooksMag


    “...nagyerejű visszaemlékezés. Linda Grant 'Remind Me Who I Am, Again' című könyvéhez hasonlítható, csodálatos írás, amely több figyelmet érdemel.“

    Compass Points, Compass Points, 15 February 2013

    “…a kép kitágul és lassan megértjük, hogy a 20. század központi tragédiájának freskóját látjuk, amelyet mindenképpen meg kell ismerni. Kiss … nagy képzelőerővel és eleganciával mondja el történetét és bevezet minket életének politikai, etnikai és személyes dimenzióiba…”

    Robert Fulford , National Post, 7 Oct, 2014




    "...eleven, nagyon érdekes, valóságból táplálkozó könyv, érzékletesen megragadott részletekkel. Igazi kelet-európai dimenziójú írás."

    Anna Valentová, Iliteratura, Nov. 29. 2007


    “Esszé-szerű könyv, tele idézetekkel, amely váratlanul lebukik a lélek mélységeibe aztán finom iróniával emelkedik fel újra. Olyan játékosan használja az időt, mint a mágikus realizmus mesterei.”

    Ema Stašová, Novinky, 26 November 2010


    “Ezt a könyvet sokféleképpen lehet olvasni. Mint egy zsidó család történetét, amely darabokra hullott a történelem viharaiban. Mint egy fiatal nő belső fejlődéstörténetét, aki tisztázni akarja, hogy mit gondol demokráciáról, hitről, otthonról és családról. Mint egy elmélkedést az emberi lét alapkérdéseiről. Mint egy élő szöveggyűjteményt a történelem, pszichológia és filozófia dilemmáiról. És végül, de nem utolsó sorban, mint kötelező olvasmányok ajánló jegyzékét a fogékony olvasóknak. Igaz, ez valószinűleg jóval több, mint amit az ember elvár, még a minőségi irodalomtól is. De az olvasó, aki szeretné a világot és önmagát jobban megérteni, nem fog csalódni.”

    Kateřina Anna Šrubařová, iliteratura.cz, 20 December 2010


    “Lehet, hogy Yudit Kiss első látásra hagyományos elbeszélői stílusa egy újfajta női írásmódot képvisel, amely nem söpri a konfliktusokat a szőnyeg alá, de ugyanakkor nem küzd folyton, nem nyilvánítja ki a kezdetektől ki az ellenség és nem szolgál fel kész megoldásokat, hanem elegánsan a maguk sajátos összefüggéseiben mutatja be a dolgokat.”

    Marta Pató, iliteratura.cz


    “...a regény megmutatja, hogy a mélyen bevésődött ideológiai elvakultság helyrehozhatatlanul tönkreteszi az emberi kapcsolatokat, azok között is, akik a legközelebb lehetnének egymáshoz.”

    Ivana Myšková, Mozaika, ČRo Vltava Radio Station

    "Ha azt mondom, hogy a történet a háború utáni kommunizmusról, a zsidóságról, vagy egy család történetéről szól, keveset mondok. Az érzékelés minősége emeli meg a könyvet; mindennek jelentése van, és ahogy az elbeszélés mind mélyebbre hatol, egyre gyöngédebb, ugyanakkor dermesztően hidegebb is lesz. Ez a gyöngédség és dermesztő hideg, mondja a könyv, ilyen az ember. S mi több, ha lehet még ennél is több egy ember számára, mindez jelent valamit."

    George Szirtes, Petite sensation, http://georgeszirtes.blogspot.ch/, 23 November 2006


    " …kegyetlen szembenézés az apával, a korszakkal, ki nem mondott szavakkal. A könyv nemcsak a betegséget és a távozást tárja elénk, hanem életeket és hitvallásokat a XX. század árnyékában itt, a zavaros Európában."

    Szabó Elvira, Zartkor.hu


    " Az életrajz irodalmi formálása a higgadt, távolságtartó elbeszélő által, valamint a konkrét történelmi és politikai valóságba ágyazottság szintje Kiss Yudit kötetét Konrád György Elutazás és hazatérés című művével rokonítja.

    Ágoston Zoltán, Az első betű, Élet és irodalom, 2007. Március 2., 09. szám


    "...sodró, lendületes stílusával, gazdag szóképeivel és hasonlataival segíti az olvasót a megrendítő történet befogadásában. "

    Balikó Helga, Mindenkinek megvan a saját története, Alexandra Könyvjelző, III. évfolyam, 5. szám. 2007. május


    "...dokumentum, olykor pamflet, közhely - viszont pár helyen mégis felvillan valami pompás irodalmi "betét". (Pl. Gigi néni egyszer csak elmeséli, hogy is volt 44 - bele is hal. Ez a "mesélés" írói munka. Aztán folytatódik a száraz dokumentum/pamflet szöveg.)

    Almási Miklós, Népszabadság, 2007. január 13.


    "Letagadhatatlan: az első regényét író Kiss Yudit e családtörténet megírásával, közepén a szocializmus elkötelezett híveként élő-haló apával, a professzorral és lányával, akinek mintegy a "fejlődését" is magában foglalja a regény, a zsidó sors kommunista "variánsának" megírásával valóban kibeszéletlen, ha teszik, megíratlan, de mindennapjainkat nagyon is belengő, fontos "problémahalmazhoz" nyúlt."

    Kardos András, Ex libris, Élet és irodalom, 2007. November 23., 47. szám


    "...Meglepő, érdekes, megrázó történetek a magyar történelemből, fölfeszített titkok a múltból, találkozások felnőttként a sokáig eltitkolt zsidó ősökkel, eredettel. Műfajok keverednek, a szépirodalmi igénnyel megírt regényvázba levél- és naplórészletek, személyes hangú emlékek illeszkednek bele."

    Lőkös Ildikó, Kritika, Vol. XXXVII. No.3. 2008. Márc.


    "A regény nagy biztonsággal kezelt anyagát mintegy átfogja és formálja a minden lényeges láttatásának igénye."

    Kardos András, In: A. Kardos: Kritikus apák. Alföld Könyvek, Alföld Alapítvány, Debrecen, 2008.


    „...sok szakmabelit megszégyenítő módon – fantasztikusan tud fogalmazni! Ökonomikusan, plasztikusan… A feszültséggel is tud bánni. Jó lenne olvasni még tőle, na."

    Horváth Györgyi, Litera körkérdés az év legjobb könyveiről, 2007, XII.


    „ Széles ecsetvonásokkal rögzíti, ahogy a XX. század diktatúrái formálták – akár a meghasonlásig – az egyéni életet.”

    Szarka Zsuzsa , Szombat, Július 5, 2014


    Vissza